A textiltervezés az iparművészet egyik műfaja. A textil-funkcióknak nagy a változatossága: falikárpitok, tértextilek, textil-tárgykollázsok, bútorszövetek, függönyök, szőnyegek, takarók, ruhamodellek, öltözőkiegészítők. A kárpitművészet megteremtése-megújítása Magyarországon a 20. század első felében alkotó Ferenczy Noémi nevéhez fűződik. Műveinek új szelleme abban a titokban rejlik, hogy a kárpitszövést a képzőművészet minden más területétől elválasztva, csak anyaga és a technika tulajdonságaiara, lehetőségeire építette. Messze kerülte azt a megelőző gyakorlatot, amelyben a gobleinbe öltöztetett festmények jelentették a szövött kárpit hamis, műfaj-ellenes módszerét.
A kárpitművészet nem élvezett semmiféle támogatást, mégis egyre több művész ült a szövőszék mellé. Solti Gizella kárpitművész szakmai felkészültséggel, művészi képességével, kísérletező kedvével új lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A hazai textilbiennálék (Szombathely) és a nemzetköziek (Lausanne, Lódz) egyre nagyobb érdeklődésre tettek szert. A biennálé szervezésében nagy szerepet vállal az 1991-ben létrehozott Kulturális Alapítvány a Textilművészetért (a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége alapította), mely a textil területeinek különbözőségét és bemutatásának megvalósítát a legátfogóbban tudja koordinálni.
A függöny az a lepel, melyet az ablakok elsötétítésére, a szobák diszítésére használnak; illetve az a színpadi vászonlepel avagy vasredőny, amely a nézőteret a tulajdonképpeni színpadtól elválasztja. Ezt a függönyt napjainkban fölülről bocsátják alá, régebben kétoldalt vonták szét. Úgy régen, mint ma is, a függönyt gyakorta allegorikus képekkel ékesítik. A függönyszövetek 3 csoportját különböztetik meg, úgy mint: a csipke függönyt, a bársony függönyt és a simára szőtt színes függönyt. A csipke függönyök a csipkeverés valamely módja szerint készülnek, kézzel vagy gépen, selyemből vagy pamutból. A bársony függöny vagy egyszerű bársonyszövetből állanak, vagy szmirna és perzsa szőnyegek módjára készülnek, vagy pedig finom gyapjúból és selyemből állanak. A simára szőtt színes szőnyegek rendszerint egyszerű vászonkötésbl állanak és mintázásukat a felvető (lánc) és bevető (vetülék) fonalak különböző színekben való csoportosítása által érik el. Ezen függönyökhöz jutát, pamutot is használnak, a jobb minőségűek azonban gyapjúból készülnek.
A szőnyeg padlók és falak fedésére szolgáló szövet.
A kötésmódja szerint sokféle alosztálya van. Megkülönböztetnek sima és bolyhos szőnyegeket.