Textilipari leírások

Textiltervezés

A textiltervezés az iparművészet egyik műfaja. A textil-funkcióknak nagy a változatossága: falikárpitok, tértextilek, textil-tárgykollázsok, bútorszövetek, függönyök, szőnyegek, takarók, ruhamodellek, öltözőkiegészítők. A kárpitművészet megteremtése-megújítása Magyarországon a 20. század első felében alkotó Ferenczy Noémi nevéhez fűződik. Műveinek új szelleme abban a titokban rejlik, hogy a kárpitszövést a képzőművészet minden más területétől elválasztva, csak anyaga és a technika tulajdonságaiara, lehetőségeire építette. Messze kerülte azt a megelőző gyakorlatot, amelyben a gobleinbe öltöztetett festmények jelentették a szövött kárpit hamis, műfaj-ellenes módszerét.

A kárpitművészet nem élvezett semmiféle támogatást, mégis egyre több művész ült a szövőszék mellé. Solti Gizella kárpitművész szakmai felkészültséggel, művészi képességével, kísérletező kedvével új lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A hazai textilbiennálék (Szombathely) és a nemzetköziek (Lausanne, Lódz) egyre nagyobb érdeklődésre tettek szert. A biennálé szervezésében nagy szerepet vállal az 1991-ben létrehozott Kulturális Alapítvány a Textilművészetért (a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége alapította), mely a textil területeinek különbözőségét és bemutatásának megvalósítát a legátfogóbban tudja koordinálni.

Néhány példa

Függönyök

A függöny az a lepel, melyet az ablakok elsötétítésére, a szobák diszítésére használnak; illetve az a színpadi vászonlepel avagy vasredőny, amely a nézőteret a tulajdonképpeni színpadtól elválasztja. Ezt a függönyt napjainkban fölülről bocsátják alá, régebben kétoldalt vonták szét. Úgy régen, mint ma is, a függönyt gyakorta allegorikus képekkel ékesítik. A függönyszövetek 3 csoportját különböztetik meg, úgy mint: a csipke függönyt, a bársony függönyt és a simára szőtt színes függönyt. A csipke függönyök a csipkeverés valamely módja szerint készülnek, kézzel vagy gépen, selyemből vagy pamutból. A bársony függöny vagy egyszerű bársonyszövetből állanak, vagy szmirna és perzsa szőnyegek módjára készülnek, vagy pedig finom gyapjúból és selyemből állanak. A simára szőtt színes szőnyegek rendszerint egyszerű vászonkötésbl állanak és mintázásukat a felvető (lánc) és bevető (vetülék) fonalak különböző színekben való csoportosítása által érik el. Ezen függönyökhöz jutát, pamutot is használnak, a jobb minőségűek azonban gyapjúból készülnek.

Szőnyegek

A szőnyeg padlók és falak fedésére szolgáló szövet.

A kötésmódja szerint sokféle alosztálya van. Megkülönböztetnek sima és bolyhos szőnyegeket.

• A simák egy lánc- s egy vetülékrendszerrel vászon- vagy sávolykötésben készíthetők, még pedig cérnázott gyapjú-, jut- vagy szőfonalból, amely esetben elnevezésüket az anyagtól nyerik; készíthetők azonban két lánc s két vetülékrendszerrel is s ekkor kiddermünsterinek nevezik. A sima szőnyegek különleges fajtáit a gobelinek és a nálunk dívó csillimek (szerb szőnyegek) teszik. Mindkét szőnyegfajnál ritka láncot s oly sűrű vetüléket alkalmaznak, hogy a láncfonal teljesen elfedessék, miért is a szőnyeg mindkét oldala egyforma. Az ábrákat a különböző színű vetülékkel állítják elő. A vetülékeket kézzel helyezik el a láncfonalak közé.

• A szőnyegek második fő csoportjának, a bolyhos szőnyegeknek legnevezetesebb fajai a következők:

1. a csomózottak, aminők a perzsa és a szmirnai szőnyegek,
   
   
2. a hurkos brüsszeli szőnyegek és a bolyhos velours-szőnyegek. E két utóbbi csak abban különbözik egymástól, hogy a bolyhosnál a hurkok fel vannak vágva. Mintázásuk kétféle módon állítható elő, még pedig vagy az által, hogy annyi láncrendszert alkalmaznak, ahány színből áll a minta, vagy pedig az által, hogy csak egy oly láncrendszert használnak, amely az ábráknak megfelelően mintásan van nyomtatva. E szőnyegfajoknál az alap és a hurkokat alkotó láncrendszereken kívül bélelő láncrendszert is alkalmaznak, amellyel a szőnyeg vastagságát növelik. A hurkot mindig csak egy láncrendszer képezi, mégpedig az, amely a mintarészletnek megfelelő színű, míg a többi a bélelő lánchoz illeszkedik. Ez az eljárás tehát nagy anyagpazarlással jár, miért is sokkal drágább annál, amelynél csak egy láncrendszer van, amely folyton hurkolásra használtatik s mely, hogy a szőnyeg ábrás legyen, az ábráknak megfelelően színesen van nyomtatva.
   
   
3. A bolyhos szőnyegek harmadik csoportját a zsenilia szőnyegek teszik, amelyek pamut- vagy gyapjúláncból és zseniliavetülékből állanak. Ha e szőnyegek egyszerű szövetként vitetnek ki, vékony minőségűek és kétoldalasak, ha pedig kettős szövetként, azaz alsó kender- vagy jutaszövettel kapcsolatban készülnek, egyoldalasak, vastagok, azaz hasonlók a velours-szőnyegekhez.

Forrás: Wikipédia - Forrás 1 | Forrás 2 | Forrás 3