Textilipari leírások

Kötés

A kötés sokkal fiatalabb találmány, mint a szövés. Egyiptomi sírokból került elő olyan, az i. sz. 5–6. századból való zokni, amely a kötéshez hasonló szerkezetet mutatja. Ezt azonban nem a ma ismert (kézi)kötési technikával készítették, hanem vastag hímzőtűvel, a fonalat az előző szembe beleöltve képeztek egymásba kapcsolódó hurkokat. Ez az ún. öltéses kötés (nålbinding) technika soká fennmaradt, a skandináv országokban még a 19. században is alkalmazták, sőt kézimunkaként ma is művelik.[6] Valószínű, hogy a mai kötési technika Arábiából származik, ahol főleg harisnyákat készítettek ezzel az eljárással, és a mórok közvetítésével került át Európába, ahol azután igen magas fokra fejlődött.[7] Az előkerült első tárgyi emlékek (harisnyák, sapkák, erszények) az i. sz. 2.–3. századból valók.

Fogyasztás

Fogyasztás a munka közepén

Kössük le a szemeket a középső szem előtti két szemig bezárólag. Emeljünk le egy szemet simán, a következőt kössük le simán, majd a leemelt szemet húzzuk át az előzőn. Kössük le simán a középső szemet, majd a következő két szemet simán egyben kötjük le. Ez a fogyasztás tökéletesen illeszkedik a mintába, s így szinte nem is látszik.

Másféleképpen kötést is fogyaszthatunk: kössük le a szemeket a középső szem előtti első szemig simán. Emeljük le a következő szemet, a kötést követő két szemet egyben kötjük le, majd a leemelt szemet áthúzzuk a lekötött szemen.

Fogyasztás – kötés szem leemelésével

Haladjunk a mintával a középső szem előtti kötés szemig. Emeljük le a következő szemet, a középső szemet helyezzük segédtűre a munka elé. Tegyük vissza a leemelt kötés szemet a bal tűre, majd a bal tűn két szemet simán kössünk egybe.

Helyezzük vissza az egybekötött kötés szemeket a bal tűre, majd a közép¬szemet is csúsztassuk vissza a segédtűről a bal tűre. A jobb tűvel húzzuk át az egybekötött szemeket a leemelt szemen. A fogyasztott szemek jól láthatók a munka közepén.

Kötőtűk és segédeszközök

A kötőtűkön kívül számos kötés segédeszköz létezik, amely megkönnyíti a munkát. Nélkülözhetetlen az olló, a szemszámláló keret, a mérő¬szalag, a tompa kötőtű a szálak elvarrásához, valamint egy horgolótű.

Csavart minták készítésénél használt segédtű: keresztezésnél a tű középső, hajlított részéről nem csúsznak le a szemek.

Kardigánkötő tű: a tűszár vastagsága változatlan.

Műanyag kardigánkötő tű: 10-es, 12-es, 7 S-es és - első¬sorban vastag kötés fonalhoz - 20-as méretben.

Hagyományos kötőtű: 2,0-7,0-es vastagságú, 25-35 cm hosszú tűk, melyek fokozatosan vékonyodnak, így a szemek könnyebben keresztezhetők.

Körkötőtű:2,0-10,0-es vastagságban, 40-90 cm-es hosszban kapható. Vastagabb kötés fonalakhoz létezik műanyag hegyben végződő kötés körkötőtű 12 és 15 mm-es átmérővel is. A kötés körkötőtűt nemcsak kerek, hanem egyenes minták kötéséhez is használhatjuk, így a kötés súlya jobban eloszlik a műanyag szálon. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy az egyenes vagy a kötés körkötőtű használatát részesíti-e előnyben. Hajlékony tű: a hagyományos kötőtűhöz hasonlít, a végén műanyag szál és csomó van. Harisnyakötő tű: acélból vagy műanyaggal bevont fémből készül, kerek minták, pl. zokni kötéséhez ajánlott. Négy tűn elosztjuk a kötés szemeket, az ötödik tűvel kötjük le őket. Rövid harisnyakötő tű: a kisebb átmérőjű kerek minták, pl. kesztyűk kötését könnyíti meg. Tű vastagságmérő kartonból, műanyagból vagy alumíniumból: segítségével a kötőtű vastagságát határozhatjuk meg. Szabóolló: kizárólag szövetek és kötés fonalak vágására használjuk. Számlálókeret: a kötéspróba segédeszköze. A szélén lyukak találhatók a tűvastagság meghatározásához. Számlálót házilag is készíthetünk: vágjunk ki egy 12 x 12 cm-es kemény karton közepéből egy 10 x 10 cm-es négyzetet, majd a szegély mentén készítsünk 0,5 cm-enként osztásokat.

Tompa hegyű, nagy lyukíj kötés hímzőtű: a szálak eldolgozásához és a részek összeállításához használható.

Horgolótű fogóval vagy a nélkül, részek összehorgolásához és szélek eldolgozásához használható.

Jelölőgyűrűk: fogyasztás, szaporítás, minták kezdetének jelölésére használjuk. A gyűrűket egyszerűen akasszuk a lekötött szembe.

Szemfelszedő: hosszabb biztosítótű szemek felszedéséhez, például nyakkivágás készítésénél.

Feszítőtű: kész részek feszítésére és összetűzésére. A kis gombostűk könnyen eltűnhetnek a szemek között.

Szálvezető: két színből készülő mintákhoz.

Gyűszű formájú szálvezető: kettőnél több színből készülő mintákhoz.

Szemfogó: kötőtű egyik végére csippentve zokni kötéséhez.

Mérőszalag: a munkadarabok leméréséhez és az eredeti mintával való összehasonlításhoz használható.

Kötés fonalak és kötéspróba

RÖVID KÖTÉS FONALISMERTETŐ

A kötés fonalakat alapanyaguk, a szövési eljárás és a kikészítés alapján osztályozhatjuk. Természetes (pamut, gyapjú, selyem, len); szintetikus (viszkóz, poliakril, poliészter és acetát) és kevert szálakat különböztet¬hetünk meg. A különféle szálak arányát százalékban tüntetik fel. Néhány évvel ezelőtt szinte kizárólag az értékes természetes szálakat használták, de mára ismét előtérbe kerültek a szintetikus alapanyagok. Napjaink szintetikus szálait a költséges és bonyolult feldolgozási kötés folyamat különbözteti meg a hatvanas évek hasonló termékeitől. Némelyik jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a természetes szálak. A 100/o-ig mikro szálból készülő kötés fonal például sokkal inkább vízhatlan, mint a zsíros gyapjú, amely érzékeny bőrűeknél viszketést is okozhat.

A KÖTÉS FONAL KIVÁLASZTÁSA

A kötés fonal kiválasztásánál mindig a felhasználás célja legyen az elsődleges szempont. Nyugodtan kérjünk tanácsot az eladótól. Legjobb, ha először csak egy gombolyagot vásárolunk, majd próbakötést készítünk. Csak ez¬után tudjuk eldönteni, alkalmas-e a kötés fonal a kiválasztott darabhoz.

Néhány ötlet: soha ne készítsük az egész pulóvert olyan kötés fonalból, amely kiegészítők készítésére való. Egy rojtos fémszálból - amely szintén kiegészítő szál ¬készült mellény vagy rövid kabátka az egyszerű megjelenést is hatásossá teheti. Ha fogékonyak vagyunk a szokatlan és új dolgok iránt, az előírt tűvastagság meg¬duplázásával bizonyos kötés fonalak esetéhen egészen új hatást érhetünk el. Ez a trükk elsősorban a moher-, selyem- és viszkóz¬szálakból készült munkákat teszi sokkal divatosabbá.

Figyelem: mindenképpen készítsünk próbakötést!

FONTOS KÖTÉS FONALHOSSZÚSÁG

A kötés fonalat általában SO g-os motringokban árusítják. Nagyon könnyű és nemes kötés fonalak (pl. angóra, alpaka, kasmír és némely moher) 20 g-os motringokban is kaphatók. A felhasználandó kötés fonal mennyiségének meghatározásához azonban nem a súly a fontos, hanem az 50 g-ra kiszámított kötés fonalhosszúság. Ez szerepel a motringot összefogó papír¬szalagon. A kötéspróba alapján a kötés fonalhosszúság segítségével aztán könnyedén kiszámítható a szükséges kötés fonalmennyiség, még ha nem is sikerült pontosan a mintához megadott kötés fonalfajtát megvásárolni.

KÖTÉSPRÓBA

A munka megkezdése előtt minden esetben készítsünk kötéspróbát. Bár ez nem kedvelt része a munkának, mégis különösen fontos, így a kész kötés megfelelő méretű lesz. Bár a kötés fonalakat átfogó szalagon hozzávetőleges adatokat találunk, csak a saját kötéspróba nyújthat biztos támpontot. Szedjünk fel kb. öt szemmel többet, majd kössünk mintegy tíz sorral többet a megadott kötéspróbánál. Fontos, hogy a kötéspróbánál ugyanazt a mintát használjuk, mint amivel a munkadarabot kötjük. A szemek leláncolása után kissé feszítsük ki a kötéspróbát, nedvesítsük be, majd szárítsuk meg. Ezután fektessük a szem¬számlálót egy S x5-ös, vagy10x 10-es négyzetre, számoljuk meg, majd jegyezzük fel a szemek és a sorok számát. Fontos, hogy a fél szemeket is számláljuk meg. Osszuk el a szemek számát a kötéspróba méretével (cm). Így megkapjuk az 1 cm-re jutó szemek számát. Természetesen előfordulhat, hogy az osztás végeredményeként nem egész számot kapunk, de ez a valós méretre való felszorzás után nem okoz problémát. Egy számítási példa:

Szemek száma egy 5 cm széles kötéspróbán: 8.

Szemek száma az 58 cm-es munkadarabon: 1,6 x 58 =92,8 szem.

Ebben az esetben célszerű a szemek számát 93-ra, felfelé kerekíteni; 0,5 alatt lefelé kerekítünk. Ugyanígy számíthatjuk ki a sorok számát is, melynek különösen fogyasztásnál van jelentősége.

Sorok száma egy S cm magas kötéspróbán: 12.1 cm-re jutó sorok száma:

Sorok száma a 40 cm hosszúságín kötésnél: 2,4x40=96 sor.

Ha minta alapján kötünk pulóvert, kezdők számára ajánlott egy 1:1 arányú szabásmintát készíteni. Igazítsuk testünkhöz a mintát, nézzük meg, hogy a mérete megfelelő-e. Gondoljunk arra is, hogy a vastagabb gyapjúszálak esetében nagyobb ráhagyásokkal dolgozzunk, így a kész kötött darab kellően lezser lesz. A mintán bejelölhetjük a kezdő szemszámot, a nyakkivágás fogyasztását, a sorok számát a karkivágás magasságáig, a mintaváltások helyét stb. Időnként kötés közben is fektessük a munkadarabot a mintára, így meggyőződhetünk arról, hogy a minta szerint haladunk-e.

Kezelési szimbólumok és ötletek

A kötés fonalat átfogó szalagon találhatók azok a szimbólumok, amelyek eligazítanak minket, hogyan ápoljuk a kész darabokat. Ha többféle minőségű kötés fonalat használunk, pl. pamut, selyem vagy angóra, mindig a „legkényesebb" kötés fonal, esetünkben pl. az angóra kezelési útmutatójához igazodjunk. Általánosságban elmondható, hogy nem feltétlenül kell minden egyes használat után kimosni a természetes gyapjúholmit. Gyakran elegendő, ha néhány órára kiakasztjuk a friss levegőre (legjobb nedves időben). Nemes kötés fonalból, pl. birkagyapjúból, angórából, alpakából vagy kasmírból készült.

GÉPPEL MOSHATÓ 30° C ES CENTRIFUGÁZHATÓ Az ezzel a szimbólummal jelzett kötés fonalak a megadott maximális hőfokon géppel moshatók, majd centrifugázhatók.

A címke alján lévő vonal jelzi, hogy cél¬szerű kímélő mosási programot választani, mely alacsonyabb fordulatszámmal és több vízmennyiséggel dolgozik. CSAK KÉZZEL MOSHATÓ Ezek a darabok a megadott hőfokon csak kézzel moshatóak. Használjunk sok vizet, kevés m és semmi esetre se dörzsöljük a VEGYILEGP TISZTITHATO Kizárólag vegyileg tisztítható kötés fonalak jelölésére.

Szedjük fel a szemeket két tűre. Hagyjunk háromszor akkora hosszúságú szálat, mint amilyen széles munkadarabot készítünk. Készítsünk egy hurkot: az alsó szálat (amely a kötés fonal végéhez vezet, szedjük fel, és húzzuk felfelé. Mindkét szálat hízzuk szorosra a tű alatt, így elkészült a kezdőszem.

Nyissuk szét a bal kezünk hüvelyk¬és a mutatóujját, a két tűre hurkolt első szemet fektessük a két ujj közé. A gombolyag irányából húzott szálat elölről hátrafelé tekerjük a mutató¬ujjunk köré, majd a középső, a gyűrűs- és a kisujjunkkal szorítsuk le (vezetőszál). A másik szálat vezessük hátulról előre a hüvelykujjunk köré, majd fogjuk le a középső-, a gyűrűs¬és a mutatóujjunkkal.

Feszítsük meg a szálakat. Mindkét tűt toljuk a hüvelykujjunkon átvezetett szál alá, közben ügyeljünk arra, hogy a szálak mindvégig feszesek maradjanak. Jobb kezünk mutatóujjával tartsuk a tűn a kezdőszemet.

A vezetőszálat a két kötőtű segítségével húzzuk a hüvelykujjunk irányába. Ennél a műveletnél is tartsuk a kötőtűn a kezdőszemet a jobb kezünk mutató ujjával. A kezdősor lesz a munka színe, az első lekötött sor pedig a visszája.

Kezdés horgolással

Készítsünk a szál végétől kb.1 cm-re egy hurkot. Egy, a kötés fonal vastagságának megfelelő horgolótűvel szedjük fel az alsó szálat, amelykötés fonal végéhez vezet, majd húzzuk át a hurkon. A szálat húzzuk feszesre a szem alatt. A kötés fonalat húzzuk át újra meg újra az utolsó szemen, így egy horgolt láncszemsort kapunk. Ügyeljünk arra, hogy a láncszemek egyenletesek legyenek. Kb. tízzel több láncszemet készítsünk, mint ahány szemmel majd a kötés során dolgozni szeretnénk.

A második vagy a harmadik horgolt láncszembe öltsünk a kötőtűvel, majd húzzuk át a szemen a szálat. Ez lesz a kezdődően. Mindaddig folytassuk, míg a kívánt szemszámot el nem érjük.

Ha kész a megfelelő kötés méret, a horgolt láncszemeket bontsuk le, majd az így felszabaduló szemeket lépésről lépésre szedjük fel egy kötőtűre.

Ezzel a kötés módszerrel köthetünk passzét ellenkező haladási irányban. Ez különösen gyermekpulóverek esetében lehet hasznos, hiszen így később könnyen meghosszabbít¬hatjuk a pulóvert. Ezzel a módszerrel a kész részeket is összehorgolhatjuk.

Olasz passzé - egy sima, egy fordított

Vessük át a szálat az egyik kötőtűn, a hátsó szálat hagyjuk kb. háromszor olyan hosszúra, mint a kötés szélessége. Keresztezzük a szálakat a tű alatt, a hátsó szálat vezessük az első szál elé. A hurkot a kötés tűn helyezzük a bal kéz hüvelyk-, illetve mutatóujja közé. Az alsó szálat húzzuk át a hüvelyk és a mutatóujj között, majd tekerjük a hüvelykujj köré, előre. Középső ujjunkkal szorítsuk le az előrehúzott kötés szálat. A felső szálat a hüvelyk és mutatóujj között áthúzva tekerjük a mutatóujjra, majd a mutató és a középső ujj között húzzuk előre a tenyerünkbe. Ezt a kötés szálat is szorítsuk le a középső ujjunkkal.

Jobb kezünk hüvelyk- és mutatóujjával tartsuk a kötés hurkot a kötőtűn. Ha először az alsó, hüvelykujjban vezetett szállal készítjük el a hurkot, a szélszem mellett mindig sima kötés szemet kapunk. Ha fordított sorrendben haladunk, és először a mutatóujjra tekerjük a szálat, a szélszem utáni első szem fordított lesz.

A kötés tűt csúsztassuk a mutatóujj előtt a hüvelykujjban tartott szál alá, majd a szálat húzzuk fel a mutató¬és a hüvelykujj közé.

A kötőtűt vezessük át a mutatóujjban tartott szál felett, majd a szálat egy hurkot képezve húzzuk előre a hüvelykujj felől jövő szál alatt. Az így kialakuló kötés hurkot egyszerűen húzzuk felfelé a hüvelyk-és a mutatóujj között, s helyezzük a bal tűre. Ez az első kötés szem a szél¬szem mellett, melyet simán kötöttünk le. Ha különösen szép kötés munkát akarunk végezni, a kezdő- és az első négy sort fél számmal, vékonyabb tűvel készítsünk, mint amekkorával majd a passzét kötjük.

Forrás: Wikipédia - Tovább